Készült: Lívike csinált, mint 1. dalszövegét! De lássuk mmilyen csodálatos lett...
Szellemek
Gyűlnek a felhők,
Besötétedik az ég is,
Széllé erősödnek már ez enyhe szellők,
Sietős lázban égek én is.
Visszautat nem ismerem,
Gyanús alakok követnek,
Egész testemmel reszketek,
Mindenhol ott vannak a szellemek!
Csak menni kéne,
Menni, menni,
Megmentőm majd ott fog állni,
Fuss, fuss, oda, ahol vár a béke,
És nem kell tovább egymásra várni.
Fázok. Kikészültem. Legszívesebben feladnám,
De vki segítségemre lesz, kiért életem is adnám.
Hogy ki ez még én magam sem tudom,
Lelkem mélyén mindig is ismertem, nagyon.
Eső is eleredt, eláztatja ruhám,
De már jó helyen vagyok,
Hol a szellemek nem találnak rám.
Ölelésében melegséget tudhatok.
Csak menni kéne,
Menni, menni,
Megmentőm majd ott fog állni,
Fuss, fuss, oda, ahol vár a béke,
És nem kell tovább egymásra várni.
Érzem, most egy új dolog kezdődött el,
Melyet 1000 tenger sem téphet szét,
Együtt megyünk majd el, el…
Olyan ez, mint egy régi álom-kép.
Együtt megyünk ki a fénybe,
Hol minden szép szerelmes szavamat
Neki mondom, s közben hálát az égre:
„Ég veletek szellemek, köszönöm égi akarat!”
Csak menned kéne,
Menni, menni,
Megmentőd majd ott fog állni,
Fuss, fuss, oda, ahol vár a béke,
És nektek sem kell egymásra várni. |